egyházi gyűjtemények: műalkotások őrzésére szolgáló egyházi intézmény, illetve az őrzött műtárgyak összessége. - A kk. tp-ok, ktorok rendelkeztek a szert-okhoz szükséges fölszereléssel (edények, ruhák, kv-ek, méltóságjelvények, ereklyék). Ezek ugyan elsősorban használati tárgyak voltak, de többségük művészi, a régi tárgyak tört. értékűek. Ezekhez járultak ritkaságok és kuriózumok, amelyek idők folyamán az egyh-akhoz kerültek megőrzésre. Hadizsákmányt, zászlókat, fegyvereket is gyakran adományoztak tp-ok részére. Különösen sok e fajta érdekesség és érték került a Közel-K-ről Ny-Eu. egyh. kincstáraiba a →keresztes háborúk korában. A lit. tárgyakat anyagi értékük miatt is jól elzárható kincstárba helyezték, társaskápt-ok esetén az őrknk. őrizetében. A zsákmányolt v. adományozott régiségek és különlegességek a tp-ok előcsarnokaiban, hajójában találtak helyet. Előfordult, hogy külön épületet emeltek e célra a →cinteremben (Bécs, Szt István-dóm, ún. Heiltumstuhl, 1500 k.). Eu. ktorai, szegyh-ai, plébtp-ai többnyire megőrizték kk. és későbbi értékes tárgyaikat. →egyházművészet - Hazánkban csak kevés kk. kincstár kerülte el a pusztítást v. a nagyobb csonkítást (Esztergom, Győr, Gyulafehérvár), a 18. sz-tól kezdve már számos egyh. kincstár megmaradt. Előfordul egy-egy plébtp-ban is jelentős kk. alkotás (Gyöngyös, Pásztó, Ráckeve). A 18-19. sz. lit. tárgyakhoz hozzászámíthatók a ppi paloták egykorú berendezései és a török hódoltság utáni értékes kvtárak (Eger, Kalocsa, Pannonhalma, Székesfehérvár, Veszprém). Kiemelkedő az esztergomi gyűjt., amely már Simor János érs. céltudatos műv. gyűjtésének eredménye (→Keresztény Múzeum). - A nagy pusztulás ellenére a kk. eredetű m. ~ről hiteles tájékoztatást adnak a 11. sz-tól kezdve egyre növekvő számú és részletesebb egykorú leltárak (a legkorábbi 1093: Pannonhalmán). Különösen értékesek e szempontból a kolozsmonostori bencés ktor (1424-27), az esztergomi (1528) és a gyulafehérvári szegyh. (1531) kincstárának lajstromai. -  1897. XII. 17: Wlassics Gyula vallás és közokt-ügyi min. 79.458/1897. sz. rendelete szabályozta a törvhat-i, közs-i, felekezeti és egyesületi múz-ok fölügyeletét, szervezetet és gyarapításának módozatát, mely szerint a felügyeleti jogot a VKM gyakorolta.  1994: az egyhm. ~ek felügyelő és tanácsadó szerve az →Országos Katolikus Gyűjteményi Központ. - A kat. gyűjt-ekhez hasonlóan fejlődtek ki más felekezetek gyűjt-ei is ált. a 16. sz-dal kezdődően. Ref. gyűjt-ek: Debrecen, Kecskemét, Pápa és Sárospatak; az ev-oké és izr-é Bpen, az ort-oké Szentendrén. E.G.

Schlosser, Julius: Die Kunst- u. Wunderkammer der Spät-Renaissance. Wien, 1908. - Entz Géza: A m. műgyűjtés tört. 1850-ig. Bp., 1937.